Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés

2009.05.18

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatja a keresőtevékenységet folytató, 2008. január 1-jét megelőző időponttól rokkantsági nyugdíjban részesülő ügyfeleit, hogy 2008. december 31-ét követően megváltoztak a rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés szabályai.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) bekezdésében foglaltak alapján ugyanis meg kell szüntetni a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságát annak a 62. életévét még el nem ért személynek, akinek a keresőtevékenységből származó hat egymást követő hónapra vonatkozó nettó keresetének (jövedelmének) havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követő rendszeres emelésekkel növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. (Amennyiben a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset felemelt összege nem éri el a mindenkor érvényes minimálbér összegét, akkor a minimálbért kell összehasonlítani a keresőtevékenységből származó nettó átlagkereset összegével.)

Az érintett nyugdíjasokra ezt a rendelkezést 2009. január 1-jét követően kell alkalmazni. A vizsgálat során kizárólag a 2009. január 1-je utáni kereseteket kell figyelembe venni, erre tekintettel a megszüntetésre legkorábban 2009. július 1-je után kerülhet sor.

A kereseti korlátozás kizárólag az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező (III. csoportba tartozó) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik, a 79  százalékot meghaladó egészségkárosodású (I. és II. rokkantsági csoportba tartozó) nyugdíjasokat nem érinti. Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a rokkantsági nyugdíjjogosultságot a nyugdíjasként elért kereset összegére tekintettel megszüntetni nem lehet.

A keresőtevékenységből származó nettó kereset alatt a személyi jövedelemadóval és a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék, illetve vállalkozói járulék összegével csökkentett keresetet kell érteni. Az ily módon meghatározott nettó kereset nem azonos az érintett nyugdíjas nettó keresetével, mert pl. a nyugdíj - mint az összevont adóalapba tartozó adóterhet nem viselő járandóság - összegét, valamint a nyugdíjast esetleg megillető személyi jövedelem-adó kedvezmény(eke)t figyelmen kívül kell hagyni, ellenben a pénzbeli egészségbiztosítási járulék számított összegét annak ellenére le kell vonni, hogy annak megfizetésére a nyugdíjas nem köteles.

A nettó kereseti összeg „képzésekor" tehát a tényleges bruttó nyugdíjjárulék köteles keresetet kell alapul venni mind a személyi jövedelemadó vonatkozó hányadának meghatározása, mind az egyéni járulékkal történő csökkentés során. Így a havi bruttó keresetet egyrészt a bruttó nyugdíjjárulék köteles kereset évesített összege alapján irányadó adómérték alkalmazásával megállapított személyi jövedelemadó tizenketted része, másrészt a felsorolt egyéni járulékok (2009-ben a mérték összesen 17 százalék) összege csökkenti.

Konkrét példával szemléltetve:

Első példa: 100.000,- Ft (bruttó nyugdíjjárulék köteles kereset) - 35.000,- Ft      (18 % szja + 17 % egyéni járulék levonás) = 65.000,- Ft (nettó, személyi jövedelemadóval és egyéni járulékokkal csökkentett kereset).

Második példa: 350.000,- Ft (bruttó nyugdíjjárulék köteles kereset) -160.000,- Ft (szja + 17 % egyéni járulék levonás) = 190.000,- Ft         (nettó, személyi jövedelemadóval és egyéni járulékokkal csökkentett kereset).

Mivel a jogi rokkantság vizsgálatára irányadó jogi szabályozás nem teszi lehetővé a különböző adózási kedvezmények figyelembevételét, a havi bruttó keresetből kizárólag a keresetre eső személyi jövedelemadó levonása jogszerű, emiatt az adójóváírás kedvezményét sem kell alkalmazni.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a nyugdíjasok és a foglalkoztatók tájékoztatása érdekében kifejlesztett egy kalkulátort, amellyel a nyugdíj alapját képező átlagkereset 90 százalékának 2009. évre történő felemelése elvégezhető. A kalkulátorral egyelőre az 1992. december 31-ét követő időponttól megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők számíthatják ki, hogy milyen összegű - képzett nettó - keresetet érhetnek el biztosítási jogviszonyuk keretében anélkül, hogy nyugdíjjogosultságuk megszüntetésre kerülne.

További információk a www.onyf.hu oldalon olvashatók